"Annyit nevettünk, hogy amikor hazamentem, izomláza volt a mosolygóizmaimnak!"

Egy veterán szerepjátékos szemével:

"Öcsémmel voltunk egy februári játékon. Az első dolog, ami feltűnt az a társaság különbözősége és általános nyitottsága volt. A csapatban volt sokat tapasztalt szerepjátékos veterántól kezdve az első alkalmas, ilyen játékkal csak most ismerkedő érdeklődő is. Öcsémmel már régebben is szerepjátszottunk, de ez az alkalom volt az eddigi egyik legszórakoztatóbb! Annyit nevettünk, hogy amikor hazamentem, izomláza volt a mosolygóizmaimnak!  Igaz, hogy itt nem a harc dominált, de Feri tapasztalt mesélésének köszönhetően folyamatosan olyan helyzetekbe kerültünk, melyek feszegették a határainkat, elgondolkoztattak, hogy vajon mit miért teszünk a játékban, mit miért teszünk a való világban. Játék után beültünk egy kellemes teázóba és átbeszéltük, hogy kinek milyen érzések, pillanatok voltak a legemlékezetesebbek, kinek milyen fellelhető minták ismétlődtek a viselkedésében. Tanulságos és egyben szórakoztató játékalkalom volt. Biztos megyek a következőre is!"

Beregszászi Viktor

"...az élmény kifejezetten valóságosnak tűnt."

A Feri által vezetett önismereti szerepjáték világa percek alatt szippantott magába. 

Köszönhetően a részletes, kreatív és nagyon fordulatos történetvezetésnek megszűnt a tér és idő érzékelésem, ezáltal szinte észrevétlenül csúsztam bele a szerepembe, amiben kiélhettem elfeledettnek hitt vágyaimat és lubickolhattam a lehetőségekben. Elröppent az a néhány óra és közben érzések egész orgiáját megélhettem, így az élmény kifejezetten valóságosnak tűnt. 

A szerepjáték közben és a feldolgozás során pedig annyi pozitív megerősítést kaptam, ami még azóta is elégedettséggel és jóérzéssel tölt el. Nagyon örülök, hogy megismertem ezt a lehetőséget, mert így biztonságos keretek közt meg tudom élni és ki tudom próbálni saját belső világom eddig talán magam előtt is rejtett oldalait. 

Köszönöm a lehetőséget, biztos vagyok benne, hogy menni fogok még. 

Balla Frigyes Hunor- tréner, fejlesztési vezető

több kis csoport

Több olyan felkérést kaptunk, ami arra vonatkozott, hogy tudunk-e több csoportnak egyszerre tréninget tartani ezzel az eszközzel.

Nos.

1999-ben - alig tizennégy évvel ezelőtt - meséltünk egyszer úgy egy kalandot, hogy két szobában párhuzamosan folyt a mese, természetesen egyeztetve, és néha cserélgettük a játékosokat. Rengeteg felkészülés, izgalom, és bakik halmaza.

Ami nyilván elmegy egy klubjátéknál, de egy szervezeti tréningnél...

Így aztán fogunk tartani egy tesztet, ahol három csapat, tizenöt résztvevő. Írok majd:)

"Hát ez biztos nekem lett kitalálva..."

Léna zavarbaejtően kedves szavai a vasárnapi tréningünkről. Ezúton is köszönet érte:

"

Több mint 10 évig vártam életem első szerepjátékára, önismerettel pedig majdnem 20 éve foglalkozom. Feriéknél a régi vágy találkozott a régi szerelemmel. Szerepjáték önismerettel? Hát ez biztos, hogy nekem lett kitalálva- gondoltam.

A társaság inspiráló, a meseszövés magával ragadó, a játékélmény egyedi és személyes. Zseniálisnak tartom az ötletet, hogy a kalandban való viselkedésemet, érzéseimet vizsgálva játék közben tanulok magamról. A visszajelző kör pedig alkalmat ad a többiek meglátásain át ránézni a működésemre. Remekül szórakoztam, kísérleteztem... izgultam és harcoltam, elbizonytalanodtam és döntéseket hoztam, szövetségre léptem és magamra

maradtam. A nap végén pedig hazavittem a nagy hatalmú játékmester, a hű fejvadász, a rendíthetetlen törp, a titokzatos félelf és a tüzes boszorkány szavait. Azóta is eszembe jutnak . Ti ne várjatok ennyit...jelentkezzetek, megéri ..."

"Szabad szellem" - visszajelzés egy játékról

Attila a most vasárnapi játékunkról írt kedves visszajelzést.

"Szabad szellem, szabad gondolkodás, szabad választás, szabad fantázia. Végtelen lehetőségek! A kérdés az, hogy mit kezdesz vele! A döntésed felvállalása esetleg a végedet okozhatja... miközben a mérleg oldalán a helyes, morális döntés áll. Esetleg megúszhatod valamelyik csapattársad élete árán, de a lelked kárára. Ugye a szabadság gondolat már nem is olyan vonzó! Ha ezekkel mind nem értesz egyet vagy vitatkoznál vele, akkor neked találták ki a "Szerepjáték, mint Önismeret" című játékot, ahol megláthatod az összefüggéseket! Profi csapat, jó hangulat, jól eltöltött idő, kedves arcok. Nekem bevált."

Eredet

Megtaláltam a rendszerről szóló első blogposztomat, amit 2011 október 3-ára kelteztem.

Íme!

"

rpg és zsilipelés

Tegnap egy nagyon rendhagyó játékülésen voltam. Meséltem cca három órát, majd beszélgettünk róla négyet. De lehet, hogy többet. Nagyon furcsa volt.

Alapvetően az volt a kulcsa a dolognak, hogy Attila, kedves pszichológus cimborám kimondta a mondatot: "azt játszottam a játékben, és ehhez képest az életben". Azóta ezzel vagyok el, hogy az egyes megszemélyesített, kitalált karakterek hol erősítenek és hol kompenzálnak.

A másik jelentős motívum volt, hogy "visszazsilipeltünk" a való életbe. Azaz kimondtuk, hogy eddig én voltam a rettenthetetlen elf varázsló, de mostantól megint én vagyok Béla a négybéből.

"

Joinect Technologies - vol. 2

Alább álljanak pedig a cég művészeti vezetőjének hízelgő sorai:

"

A munkamódszer zseniális. A "tréning" háromóra szerepjátszással kezdődik, ami nem csak feloldja az esetleges gátlásokat, de fontos szerepe van a későbbi beszélgetésekben is. Nem feketemágia persze.

A játék közben többször is eszembe jutott, hogy ebből könnyen vonhatunk majd le együtt következtetéseket a csoportunk működésével kapcsolatban, de meglepett, hogy mennyire hatékony volt a játék utáni beszélgetés!

Szerintem jó ötlet, csak ajánlani tudom mindenkinek.

"