csúcs

Az van, hogy én ebben az életben nem meséltem ennyit.
Egyrészt nem volt rá ennyi időm....de ennyi jelentkező sem.
Most például hat különböző csapatom van párhuzamosan. Online. És imádják.

Nyilván ebben az is benne van, hogy a Zemberek rettenet módon unják magukat otthon, meg megy a stressz a mindennapok miatt - nyilván.

A mese viszont mágikus gyógyír a feszültségre, a bezártságra és a szorongásra is. Az, hogy csapatban játszunk, nyújtja azt az élményt, hogy senki nincsen egyedül.

...és ha a nagy, gonosz, rosszindulatú sárkányt haza tudjuk együtt vágni, akkor egy karantén sem lehet olyan nagy kihívás.

A videót a ide kattintva tudjátok megnézni...már ha valakit érdekel. :)

Más lett a világ...online

"I amar prestar aen.Más lett a világ.

Han mathon ne nen.
Érzem a vízben.

Han mathon ne chae.Érzem a földben.

A han noston ned 'wilith.
Érzem a levegőben."

Szóval az van, hogy vírus. 

Ami egyrészt borzasztó, másrészt pedig évtizedekre fogja biztosítani a társadalmi vitákhoz a témát.

Viszont, ha már ilyen cukin nem lehet kimozdulni, akkor gém.

Méghozzá online.

Valljam meg, nem igazán éreztem hozzá vonzalmat. Mert hát, hogyan is lenne összemérhető egy képernyőn végzett bármilyen tevékenység egy igazi asztali játékkal. Ahol látod a többiek arcát kartávolságból, miközben derűs kacagások közepette hányjátok kardélre az éppen soros* szörnyet.

De. Ez most nem opció. Felelős emberek között semmiképp.

Így maradtak az online megoldások.

És itt fedeztem fel a Roll20 alkalmazását, ami egy skype-szerű, zoom.com-ba öntött táblás játék, akinek érezhetően szerelmi viszonya van a hagyományos szerepjátékokkal.

Szokni kellett, mert hiszen ez egy új szoftver, új kezelőfelülettel.

Viszont bátran ki merem jelenteni, hogy egy teljesen átlagos intelligenciával rendelkező csapat, némi türelemmel és fegyelemmel egy ülés alatt bele tud szokni. 

Emellett rengeteg olyan megoldása van, amit élőben sokkal nehezebb megcsinálni. Hogy csak egyet mondjak, a kalandmester látja az egész térképet, a játékosok viszont csak azt a részét, amit megmutatnak nekik. 

Most sokáig biztosan ez lesz, és nem vagyok benne biztos, hogy ugyanoda érkezünk vissza, ahol eleresztettük, de nem is biztos, hogy ez baj.

*Nem azt. Én voltam ösztöndíjas, és büszke is vagyok rá.