Bemutatkozás

Név: Rébeli-Szabó Ferenc
http://www.facebook.com/#!/rebeli.ferenc


Hogyan kerültél kapcsolatba a szerepjátékokkal?

Első élményeim a nyolcvanas évek végére datálódnak a lapozgatós könyvek viszonylatában. Társasággal először 1994-ben játszottam DnD-t és Magust, de heti rendszerességgel 1997-től játszom. Azóta minden hét végén eltöltünk egy napot - vagy fél napot, vagy éjszakát, esetleg délutánt - játékkal. Az első tíz évben szinte kizárólag Magust vagy Codexet játszottunk. Volt egy rohamom 2007-ben, amikor az összes elérhető rendszert kipróbáltam a kiber világokon keresztül, az Auvronon át a horror univerzumokig.
Versenyeken és találkozókon 2003 óta mesélek rendszeresen, a második rpg.hu találkozó óta.



Hogyan jelent meg életedben az önismeret, mint téma?

Elég későn. Nálunk családilag nem volt hagyománya annak, hogy saját magam felé forduljak, és ha a család feje által kommunikált elvárásoknak részben vagy egészben sikerült megfelelni, akkor oktalan is volt az ilyen köldöknézegetés.
2008-ban egy magánéleti világégés ébresztett rá arra, hogy ha én nem tudom, hogy hányadán állok magammal, akkor senki máshoz nem tudok érdemben viszonyulni, és a saját haladási irányomat sem tudom kijelölni.
Azóta rendszeresen és főleg tudatosan keresem a lehetőségeket és az eszközöket, amik közelebb visznek magamhoz a páros terápíától a csoportokig.


Mi a kedvenc karaktered/kasztod/rendszered?
A bárd. A világcsavargó, bőbeszédű, hódító és lódító dalnok.


...és a kedvenc palacsintád?
Túrós mazsolás.



Hogyan látod magad az önismereti szerepjátékokkal kapcsolatban öt év múlva?
Az egyetlen pont ami most számomra bizonyosnak tűnik, hogy valamilyen formában foglalkozni fogok a témával, de hogy milyen keretek között, arról nincsen elképzelésem.