Thursday, August 16, 2012

Bemutatkozás

Név - Molnár Attila

http://www.facebook.com/mattila79


Hogyan kerültél kapcsolatba a szerepjátékokkal?

Valamikor 2011 elején Feri egyszer mesélt nekem arról, hogy ő szerepjátékozik és egy kicsit mesélt arról, hogy mi is ez a világ, miért is szereti ő ezt csinálni már 20 éve és kíváncsivá tett. Szeretem a fantázia játékokat, mert igazán felszabadítóak tudnak lenni, el tudok benne rugaszkodni a valóságtól egy rövid időre. Kaptam is az alkalmon, amikor Feri felajánlotta, hogy mesél nekünk. Össze is jött egy kis csapat, és az a pár óra mesevilág igazán magával ragadott.
Tele volt lehetőségekkel, izgalmakkal, az újdonság felett érzett bátortalansággal, kíváncsisággal a mese és magam felé. Élvezem az ilyen intenzív helyzeteket, és gyorsan bele is szerettem ebbe a világba.

Aztán Ferivel elkezdtünk beszélgetni arról, hogy mi lenne, ha ezt máshogyan is hasznossá tennénk a magunk és a résztvevők számára és akkor még csak ketten, elkezdtünk beszélgetni arról a módszerről, tanulási terepről, amit azóta is csiszolgatunk.

Hogyan jelent meg az életedben az önismeret, mint téma?

Hú! Ez egy jó kérdés! Azt hiszem mindig is nyitott és kíváncsi voltam arra, hogy a világ eseményei milyen nyomot hagynak bennem, hogy mik azok az erők, amelyek hajtanak, vagy akadályoznak, mit hozok a múltamból, mi mozgat a jövőm felé, és legfőképp, hogy mit élek meg a jelenben. Elég sok módszert folyattam már át magamon, azt hiszem mindegyikből igen sokat tanultam magamról. És azt hiszem megtaláltam azt az élvezetes módját önmagam megismerésének, amely azóta is komoly erőforrásom az élet minden területén.

Pszichogusként évek óta vezetek csoportokat, akiket valahogy igyekszem segíteni abban, hogy ezt a kíváncsiságot megtalálják magukban, hogy az önismeretet egy izgalmas utazásnak, játéknak találják, amely saját fejlődésük kulcsa lehet. 
Igyekszem olyan eszközöket találni (vagy teremteni), amely játékosan képes az emberek figyelmét az élményeik felé fordítani és valamiféle tanulást, gazdagodást lehetővé tenni.

Melyik a kedvenc kasztod/karaktered/rendszered?

Szeretek ember lenni (maradni), szeretem az aktuális karakteremet felvértezni olyan jellemzőkkel, amelyek aktuálisan számomra elég izgalmasak és inspirálóak ahhoz, hogy kipróbáljam, milyen lenne egy ilyen karakter bőrébe bújni. Valószínűleg ebből a sok-sok szerepjáték során kialakul valamilyen preferencia, egyenlőre a felfedezés útján járok nemcsak a karakterek terén, de a világok, rendszerek terén is.

Pertin, a harcos, antiszociális törpe igazán más volt, mint amilyen én vagyok, mégis meg tudtam tölteni a szerepet. Trion, a művelt és kifinomult kalóz már közelebb áll hozzám, mégis vannak olyan jellemzői, amelyek kihívást jelentenek számomra a mai napig is. Most épp "ő" a kedvencem. :)

...és a kedvenc palacsintád?
Túrós, sok citromhéjjal és cukorral, vanília öntettel, nem túl vékony tésztával. Más nem nagyon jöhet szóba.

Hogyan látod magad az önismereti szerepjátékokkal kapcsolatban öt év múlva?

Az biztos, hogy ez a módszer 5 év múlva széles körben ismertté fog válni, mind a "laikus" közönség, mind pedig a szakma köreiben, amiben nagy szerepet vállaltam azzal, hogy ennek az izgalmas módszertani fejlesztésnek nekivágtam, és fontos, hogy a következő 5 évet Ferivel és Annával közösen szeretném bejárni. :)
A módszer biztosan ott lesz a mindennapjaimban szakemberként és magánemberként egyaránt.
És természetesen a következő 5 évben én magam is sokat fogok barangolni a saját fantáziámban, miközben újabb és újabb darabkákat csipegetek fel az ott heverő élményekből, amik valahogyan hasznosak lesznek számomra és gazdagítani fogják az életemet.

No comments:

Post a Comment